Fontos tudnunk, hogy az autóklímák technológiája a környezetbarát újítások előretörésével folyamatosan változik. Az időről időre frissülő jogszabályok és egyre szigorodó követelmények a hazai autóklíma töltést is érintik, így nem árt tisztában lennünk a klímatechnológiában alkalmazott gázok szabályozásával.
A klímaváltozás elleni harc kudarcai és sikerei
A globális felmelegedés ellen folytatott harc egyik első lépése az 1997. december 11-én elfogadott kiotói jegyzőkönyv, mely az ENSZ 1992-es Rio de Janeiróban aláírt éghajlatváltozási keretegyezményének protokollja. A jegyzőkönyv szerint a fejlett országok megállapodtak, hogy 2012-ig az 1990-es bázisévhez képest 5.2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A jegyzőkönyv 2005-ben lépett hatályba, ám sok kritika érte, hiszen a legnagyobb szennyezők nem csatlakoztak az egyezményhez. Ugyanakkor elmondható, hogy a kiotói jegyzőkönyvvel kezdetét vette az a máig tartó globális szemléletformálás, ami egyre érzékenyebbé teszi a világ népességét a globális felmelegedés elleni harcra, és ami nélkül a 2016-os párizsi klíma-megállapodás sem születhetett volna meg.
Az F-gázok alkalmazása és szabályozása
Miután 1974-ben kimutatták, hogy a különböző aeroszolos szórópalackokban használt anyagok károsítják az ózonréteget, az ózonkárosító anyagokat fluortartalmú, úgynevezett F-gázokkal helyettesítették. Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy ezek az anyagok is erősen üvegházhatásúak, noha hűtőberendezésekben és légkondicionálókban rendkívül elterjedt a használatuk.
Az Európai Bizottság 842/2006/EK rendelete, az úgynevezett F-gáz rendelet a fluortartalmú gázok fokozatos kivezetése érdekében született, ezért számos intézkedésében érinti a hűtő, fűtő vagy klímatechnikai gépek gyártóit, szakembereit. A rendelet értelmében új berendezésekben korlátozottan alkalmazhatók a HFC-k – így már nem használhatók tűzoltó berendezésekben, illetve bizonyos háztartási hűtőszekrényekben, fagyasztókban és mobil klímaberendezésekben.
